Elmélkedve egy kis faluban
Mindent, mindenkit meguntam.
Elmegyek egy városba
De nagyba ám, nem sárosba.
Szerencsét m’ért ne tegyek
Hátha én is gazdag leszek.
Néznek fel rám parasztok
„Eh, otthon meg nyavajgott. . . ”
Minek mondjam, nem értik,
Morgással majd beérik,
Különb lettem, ezt érzik,
S szemükben a szálka vérzik.
Nem zavarnak, elmentem
Életemet mentettem,
Nem lehetsz ott elég jó
Predesztináció. . .
